A OneDice sorozatból most az első világháborús tartalmát fogom átlapozni

A szereplőkészítésnél a főjellemzők és másodjellemzők után hátteret kell választani. Ezen belül először társadalmi helyzetet, amit három kategóriába osztanak:
    Arisztokrata/Vagyonos: Az arisztokraták beleszülettek a pénzbe, vagy legalábbis a legtöbbjük. Általában hozzászoktak, hogy szolgálók hada tartja fenn a családi otthont, személyes szobalányuk vagy komornyikjuk van – habár a háború kitörése óta hiány van szolgálókban. Általában magasszintű (és gyakran durva) taníttatást kapnak, valószínűleg világlátott és (különösen fiatalon) figyelmes a legfrissebb divatra és műszaki dokgokra. Ha egy arisztokrata család megszorul, gyakran elrendeznek egy házasságot az “új pénzhez” – például elegyítik a legidősebb fiú címét és családnevét egy nagyiparos örökösének vagyonával.
    Középosztály/Jómódú: A középosztálybeliek valószínűleg kényelmes életét élnek. A férfiaknak talán hivatásosként dolgoznak, egy kis üzlet tulajdonosai vagy karrierista hivatalnokok stb. – talán orvosok, könyvelők, tanítók, boltosok, kormányzati vagy banki tisztviselők, egyebek. A nők dolgozását teljesen elutasítják, de a háború mindezt megváltoztatta!
    Valószínűleg van legalább egy vagy két szolgálójuk – ha felső középosztályról van szó, akkor a szolgálók valószínűleg a családdal élnek odafigyelve minden szükségükre; ha alsóbb középosztályról, akkor van egy takarítónőjük (és jó eséllyel egy szakacsnő), viszont ők nem élnek teljesen a munkaadóikkal.
    Habár nem utaztak annyit, mint a gazdagok, talán élhettek külhonban – talán egy gyarmati adminisztráció vagy egy kereskedelmi társaság részeként, esetleg katonatisztként szolgálva (vagy annak rokonaként).
    Munkásosztály/Szegény: A nép túlnyomó része munkásosztálybeli. Nem szavazhatnak; talán szolgáltatóként güriznek vagy egy bizonytalan, koszos és veszélyes ipari vagy mezőgazdasági munkásként (mint szolgáló, munkás, állatgondozó, gyári melós, segédinas, katona, bányász, dokkmunkás stb.); gyakran csak az egyikük családjának jótékonyságára lehet számítani (aki valószínűleg ugyanolyan csóró és reménytelen helyzetű), ha rút időkbe csöppennek. A háború előtt válságban volt a gazdaság – fokozódó belső nyugtalanság csak a konfliktus kitörésével csillapodott. A munkásosztálybeliek általában egészségtelenek voltak és kiéhezettek, ami gond volt a katonai toborzóknak. Mindazonáltal a legszegényebbek közül sokakat elragadott a propaganda és a sovinizmus, gyorsan jelentkeztek, hogy harcoljanak az ellenséggel. Néhányuk utazott már korábban, ha munkájuk szükségessé tette (katona, matróz stb.), de a szegények zöme nem utazott messze a szülőhelyétől, hogy meglátogasson magában egy idegen országot.

A származás után jöhet a munka kiválasztása, amihez itt is bőséges számú ötletet kapunk, mindegyiknél megadva, hogy milyen származással párosítható, ad két képzettséget 1-es szinten és egy rövid leírást. Negyven ötletet sorolnak fel foglalkozásra, közülük rengeteg a különféle katonai beosztás, egy-egy helyzethez külön felsorolva a közlegény, az altiszt és a “helyszíni” tisztet. (A “batman” foglalkozás alighanem elírás lehet a listában, aki “egy tiszt személyes sofőrje és szolgálója”.)

Marad még négy képzettség pont, amit a játékosok tetszőlegesen költhetnek el. A képzettségekben csak egy újdonság van, a Frontároklét (Trench Lore), amiről azt írja, hogy jó az árkokban való statikus túlélésben.

A kezdeti vagyont a származás és kockadobás határozza meg, a munkásosztálybelieknek pl. 1d×10 pénzegység; a könyv felsorolja a nagyobb birodalmak pénznemeit. A szabvány kezdeti holmikra is hatással van a származás vagy a katonai helyzete. Kisebb keretes írások történelmi jegyzetekkel. Természetesen van egy bőséges árlista is a korból: katonai egységcsomagok (korai háborús felszerelés, teljes gyalogsági tiszt, késői háborús holmi...), ruházkodás, kellékek, egyéb készletek, utazás, étel és ital, specialista holmik, közelharci és távolsági fegyverek.

MESÉLŐK FEJEZETE

Minden hősnek van egy nemezise, aki nem nem muszáj az ellenség soraiból kikerülnie, talán egy emberéletre fittyet hányó tábornok, aki a háborút kizárólag egy térképasztal mellől látja, vagy egy civil gyilkos.

A környezethez a ponyva vagy a zord atmoszférát javasolja, ír is róluk, valamint vázolja a frontvonalbeli és az ellenséges vonalak mögötti lehetőségeket.

Ismerteti a Nagy Háborút és korszakának ismérveit, a keleti és nyugati frontot, az otthonmaradottak küszködését (“otthoni front”), a lövészárkok életét, az árkok közti senkiföldjét, az árkok közti össznépi rohamokat, az ellenséges árkokba való esetleges eljutás dulakodásait, a “szokásos” veszélyeken túl az első világháborús veszélyeket (pl. gáztámadás).

A mesélői fejezetben ismerteti a különböző járművek játékadatait. Van bicikli is!, a földi motoros járműveknek van lerobbanás értéke, valamint vannak légi és vízi járgányok is.

Ezután jönnek az előre kidolgozott jellegzetes mesélői szereplők: katonák és civilek egyaránt.

SMINKEK (KÖRNYEZETI OPCIÓK)

A szokásos három helyett csak kettőt mutat be: horror/okkult, valamint a végtelen háború.

A horror/okkult sminknél ismertet két új képzettséget, két új foglalkozást, különböző típusú rémségeket (a vámpírok, farkasemberek, lidércek mellett természetesen vannak a Lovecraft-mítoszból is), valamint az elengedhetetlen Épelme-szabályokat.

A végtelen háború sminkben pedig azt próbálják elgondolni, hogy milyen hatással lett volna az emberekre, társadalmakra, környezetre és technológiára, ha sokkal tovább elhúzódott volna a háború, milyen változások történtek volna. Az ördöngős masinériák mellett megjelentek volna mutációk is.

KALANDMAGOK

Öt kalandmagot tartalmaz a könyv, mindegyik címe mellett zárójelben található, hogy nagyjából milyen típushoz tartozik:
• Szolgálati tennivalók (frontvonal)
• Mélyreásás (frontvonal)
• A belső ellenség (otthoni front)
• Titkos fegyver (kémkedés / okkult horror)
• Zombitámadás (frontvonal horror)

FÜGGELÉK

Idővonal: a háború kiemelt dátumai és eseményei.

A hadviselő oldalak rövid leírásai: a Központi Hatalmak (azon belül Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Ottomán Birodalom, Bulgária) és az Antant (Belgium, Oroszország, Franciaország, Brit Birodalom, Szerbia, Olaszország, Egyesült Államok)

Katonai struktúra: milyen egységekből épülnek fel úgy általában a seregek (osztag, szakasz, ezred stb.), tüzérség, lövészárkok, gyógyintézmények, katonai rangok különböző birodalmakban.